Magyar nyelv és irodalom

1) Kommunikáció

A nyelv mint kommunikáció: folyamat, tényezők, cél, funkciók; beszédhelyzetelemzés, szövegértelmezés/szövegalkotás.
Jelrendszerek és normák: folklór–utca–elektronikus közlés; kulturális eltérések; nyelvi vs. nem nyelvi normák.
Pragmatika: beszédaktusok, együttműködés, udvariasság.
Nyelvi & vizuális jelek; szóbeliség vs. írásbeliség; szövegfajták közlésmód-funkciói (párbeszéd, elbeszélés, levél, üzenet, köszönés).
Személyközi & tömegkommunikáció: zavar, manipuláció; tény vs. vélemény; médiaműfajok; internetes csatornák; reklámok; tájékoztató vs. véleményközlő műfajok.

2) A magyar nyelv története

Változás & állandóság; szókészlet változása; szinkrón vs. diakrón; összehasonlító szemlélet.
Rokonságelméletek áttekintése.
Fő korszakok; források (Tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Máriasiralom); nyelvújítás lényege.
Szókészlet rétegei; jelentésváltozások típusai.

3) Ember és nyelvhasználat

Nyelv–gondolkodás–megismerés; információs forradalmak; nyelv–kultúra; gesztus-/jelnyelvek.
Jelek, jelrendszerek; nyelvi jel sajátosságai; jeltípusok.
Nyelvtipológia: agglutináló, izoláló, flektáló.
Nyelvváltozatok: köznyelv, csoport-/rétegnyelvek; nyelvjárások & norma; szótárhasználat.
Társadalom: nemzetiségi nyelvhasználat; Kárpát-medence; identitás; kétnyelvűség.
Nyelvpolitika–nyelvművelés, norma; mai nyelvművelés szerepe.

4) A nyelvi rendszer

Nyelvi szintek; hangtani rendszer, hangtörvény–helyesírás; hangképzés.
Alaktan & szótan: morfémák, szófajok (alap-, viszony-, mondatszók); szótő, kapcsolódási szabályok.
Mondat: szintagmák; mondatrészek; vonzat; egyszerű–összetett; vázlat; helyes szerkesztés.

5) A szöveg

Szöveg fogalma, jellemzői; beszédhelyzet; címzett szerepe.
Szóbeliség/írásbeliség; tájékoztató–érvelő–meggyőző–vitázó egyszerűbb műfajok; szövegfonetika, írásjelek.
Szerkezet & jelentés: kohézió, témaháló, cím; bekezdés–tömb–szakasz; pragmatikai–jelentésbeli–nyelvtani összetevők.
Értelmezés: olvasási stratégiák; nem szövegszerű elemek kapcsolata; intertextualitás; szövegtípusok és színterek.

6) A retorika alapjai

Retorika mint meggyőzés; beszédfelépítés; kiselőadás, vizsgafelelet; állásinterjú; szónoki beszédfajták; hatásos előadásmód.
Érvelés: tétel–bizonyítás–cáfolat; érv–ellenérv; érvtípusok és elrendezés; hibák.

7) Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus; stílusárnyalatok; stílusérték, stílushatás.
Szójelentés: jelentéselemek; egy-/többjelentés, homonima, szinonima, ellentét; szótárhasználat; hangalak–jelentés; jelentésmezők; változások; szórend.
Stíluseszközök: mondatstilisztika; hangszimbolika; szóképek és alakzatok; archaizálás, evokáció; íráskép; képrendszerek.
Stílusrétegek: társalgási, tudományos/szakmai, közéleti/hivatalos, publicisztikai; összehasonlítások.

8) Digitális kommunikáció

Digitális komm. jellemzői, szövegtípusai; hitelesség, plágium, adatvédelem.
Információs társadalom; online kommunikáció; „új szóbeliség”.
Digitális vs. hagyományos; folyamatos vs. nem folyamatos szövegek.
Prezentáció; grafikus eszközök retorikai célra.
Webszövegek: összehasonlítás; forráskritika; etikus hivatkozás; médiaformák; műfajok és elemzésük.

2.1 – 1) Életművek a magyar irodalomból – Kötelező szerzők

Szerzők: Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Herczeg Ferenc, Jókai Mór, József Attila, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály

Főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése; művek közti kapcsolatok (témák, műfajok, kifejezésmód, motívumok); elhelyezés az életműben és korszakban.
Életmű jellemzői: lírai és/vagy 1–3 epikai/drámai mű bemutatása (korstílus, téma, műfaj, kompozíció, motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján).
Műrészletek értelmezése; memoriterek kifejező előadása; olvasatok/vélemények megértése.
Felvetett kérdések etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozásai.
Életút és életmű fő tényei; kronológia, topográfia, regionális/kulturális kötődések; pályakép fő jellemzői; szakaszok fő témái, kérdésfeltevései.
Irányzatok, szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok; kötetek, ciklusok, témák, motívumok; hatás és fogadtatás példákkal; szerző utóélete és helye a hagyományban.

2.1 – 2) Régi magyar irodalom (18. sz. végéig) – választható szerzők

Szerzők: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen, Csokonai Vitéz Mihály • Korszakok/jelenségek: reformáció (vallásos & világi), barokk, 17–18. századi népszerű világi költészet (kuruc líra)

Életmű-jellemzők keretében lírai és/vagy 1–3 epikai/drámai mű bemutatása, értelmezése (korstílus, téma, műfaj, kompozíció, motívumok, jelentésrétegek, világlátás).
Világlátás és kifejezésmód sajátosságai 1–2 mű lényegre törő értelmezésével; műrészletek; memoriterek; olvasatok megértése.
Etikai, történeti, lélektani, társadalmi vonatkozások.

2.1 – 3) Portrék, metszetek a 19–20. századból – választható szerzők

Szerzők (választhatók, bővíthetők 1 hasonló jelentőségű szerzővel): Berzsenyi Dániel, Gárdonyi Géza, Illyés Gyula, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Móricz Zsigmond, Nagy László, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Tóth Árpád, Weöres Sándor

Életmű-jellemzők keretében lírai és/vagy 1–3 epikai/drámai mű bemutatása; világlátás és kifejezésmód sajátosságai; műrészletek; memoriterek; olvasatok megértése.
Etikai, történeti, lélektani, társadalmi vonatkozások.

2.1 – 4) Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai irodalomból

Szerzők (bővíthetők): Áprily Lajos, Dsida Jenő, Gion Nándor, Kányádi Sándor, Kovács Vilmos, Reményik Sándor, Sütő András, Tamási Áron, Wass Albert

Lírai és/vagy 1–3 epikai/drámai mű bemutatása; világlátás–kifejezésmód sajátosságai; műrészlet; memoriter; olvasatok megértése; etikai/történeti/lélektani/társadalmi vonatkozások.

2.1 – 5) Művek a kortárs magyar irodalomból

Kortárs: az utolsó 30 évben keletkezett mű(vek).

Egy szerző több művének (líra/dráma/epika) értelmezése; világlátás–kifejezésmód; műrészlet; memoriter; olvasatok megértése.
Nyomtatott és digitális közlés; kortárs irodalmi nyilvánosság (antológiák, könyvhét, online programok); hatás–fogadtatás; kritikák.
Etikai/történeti/lélektani/társadalmi vonatkozások.

2.1 – 6) Művek a világirodalomból

Alapvető hagyományok: antikvitás & Biblia (műfajok, témák, motívumok, hőstípusok).
Választható korszakok: romantika, realizmus, századfordulós modernség (szimbolizmustól avantgárdig), 20. század.
Korszak-jellemzők és 1–2 kiemelkedő alkotás bemutatása; világlátás–kifejezésmód; műrészletek.
Etikai/történeti/gondolati/filozófiai vonatkozások.

2.1 – 7) Színház és dráma

Kötelező választások: Szophoklész, Shakespeare, Molière 1-1 műve; Katona: Bánk bán; Madách: Az ember tragédiája; 1 db 19. sz.-i dráma (Ibsen/Csehov); Örkény 1 drámája; 1 db 20. sz.-i magyar dráma

Világlátás–kifejezésmód a dráma lényegre törő értelmezésével; drámarészletek; színház és dráma az adott korban; epikus dráma, abszurd dráma; modern magyar dráma.
Színpadi előadás mint interpretáció (változatok összevetése); olvasatok megértése; etikai/történeti/lélektani/társadalmi vonatkozások; memoriter.

2.1 – 8) Az irodalom határterületei VAGY Regionális irodalom

Határterületek (példák): népköltészet; adaptáció (film, rajzfilm, rádió, TV, digitális); gyerek- és ifjúsági irodalom; szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei.
Tipikus műfajok jellemzői: útirajz, detektív-/kalandregény, képregény, sci-fi, humor, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers, sms-vers; mítosz, mese, kultusz; film- és könyvsikerek, divatjelenségek.
Regionális opció: régió/táj/település irodalmi hagyományai; nemzetiségi/etnikai irodalmak; helyi szerzők; társadalmi problémák irodalmi megjelenítése.

2.2) Értelmezési szintek, megközelítések (a 2.1 témaköreihez)

Témák, motívumok, toposzok: egyezések/különbségek összevetése; változatok felismerése (pl. hegy, kert, sziget, út, évszakok, alászállás/felemelkedés, nemzedékek, család, beavatás, ember–természet, mikro-/makrokozmosz, felnőtt–gyermek, férfi–nő, bűn–bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi/nagyvárosi életformák; háború, Trianon, holokauszt, lágerek, diktatúrák, elidegenedés stb.). Művek közti motivikus összefüggések felismerése.
Műfajok, poétika: műnemek–műfajok, versformák felismerése; alapvető poétikai fogalmak alkalmazása; kerettantervi verstani alapok.
Korszakok, stílustörténet: kifejezésmód–világlátás változása a középkortól napjainkig.
Irodalomtörténet: magyar irodalom/művelődéstörténet fő korszakai; irodalmiság történeti változásai; azonosság–változás (témák, hőstípusok, irányzatok/programok).

Érettségi tudásbázis – ingyenes könyvtár