Érettségi tudásbázis – ingyenes könyvtár

Próbáld ki interaktív anyagainkat!
Interaktív érettségi segédletek
3 Témák
Történelem – érettségi követelmények összefoglaló
Matematika – érettségi követelmények
Magyar nyelv és irodalom
Érettségi alapok
4 Témák
A legfontosabb tudnivalók az érettségiről
Érettségi 2025 – dátumok
Az érettségi vizsga eredményei
Érettségi vizsga és a nyelvvizsga kapcsolata
Nyomtatható segédanyagok
1 Téma
Tanulónapló
Hogyan tanulj hatékonyan?
2 Témák
Hogyan tűzzünk ki célokat?
SMART célok – nyomtatható PDF
Motiváció és stresszkezelés
2 Témák
Tudatos jelenlét a vizsgán
Motiváló megerősítések – affirmációk
Magyar nyelv és irodalom
8 Témák
Kidolgozott szóbeli tételek
Érettségi követelmények
A Biblia – érettségi felkészítő összefoglaló
Műnemek az irodalomban – érettségi segédlet
Irodalmi feladatlap – korstílusok
Irodalmi feladatlap – műnemek
Irodalmi feladatlap – gyakorló
Nyelvtörténeti korszakok
Történelem
2 Témák
Szóbeli tételek
Jegyzetek
BÓNUSZ – Kedvezménykód a kurzusainkhoz
Nézz bele a tételes csomagjainkba
6 Témák
Történelem – Gazdasági változások a dualizmus korában
Történelem – A trianoni békediktátum és következményei
Történelem – Mária Terézia és II. József reformjai
Magyar nyelv és irodalom – Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében
Magyar nyelv és irodalom – A csinovnyik ábrázolása Gogol A köpönyeg című elbeszélése és Csehov A csinovnyik halála című novellája alapján
Magyar nyelv és irodalom – A kommunikációs folyamat tényezőinek, céljának, funkcióinak, valamint ezek összefüggésének megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével
Előző lecke
Következő téma

Történelem – érettségi követelmények összefoglaló

Érettségi tudásbázis – ingyenes könyvtár Interaktív érettségi segédletek Történelem – érettségi követelmények összefoglaló
ÚJ

Teljes, érettségire felkészítő történelem kurzusaink most elérhetők! Részletes jegyzetek, interaktív feladatok, közép + emelt szintre.

Vásárlás most
Történelem – érettségi követelmények

Történelem – érettségi összefoglaló

Gyors, mégis teljes áttekintés: kronológia, fogalmak, kulcstémák, vizsgatippek.

⏱️ Időrend és ok-okozat 🧠 Fogalmak, definíciók 📜 Forráselemzés 📝 Esszé-felépítés

1) Esszé – szöveges kifejtendő feladatok

A szöveges (kifejtendő) feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb, szerkesztett szövegben válaszolsz. Minden feladat forrás feldolgozását kéri (szöveg, kép, térkép, adat). Idézd a lényeget, tedd kontekstusba, és egészítsd ki saját tudással.

Kronológiai szakaszolás

  • 1. szakasz: az ókortól 1849-ig
  • 2. szakasz: 1849 utántól napjainkig
  • 3. szakasz: komplex (ókortól napjainkig átívelő/összehasonlító)

Feladattípusok és terjedelem

  • Rövid esszé: 110–130 szó (egyetemes történelem témák)
  • Hosszú esszé: 240–290 szó (magyar történelem témák)
  • Komplex esszé: 290–340 szó (átívelő/összehasonlító problémák)

A feladatsor összetétele

  • 2 rövid (egyetemes) – egy 1849-ig, egy 1849 után
  • 2 hosszú (magyar) – egy 1849-ig, egy 1849 után
  • 2 komplex (átívelő/összehasonlító)

Választási szabály (nagyon fontos!)

  • Három feladatot írsz:
    • 1 rövid (egyetemes)
    • 1 hosszú (magyar)
    • 1 komplex
  • Váltási szabály rövid ↔ hosszú: ha a rövid esszéd 1849-ig szól, a hosszút 1849 utánról írd (és fordítva).
  • A választást a feladatlapon jelölni kell.

Hogyan építsd fel az esszét?

  • Kronológia + ok–okozat: miért történt, és mi lett a következménye?
  • Fogalmak: 1–2 mondatos, pontos definíció (pl. rendi dualizmus, konfesszionalizáció).
  • Forráskezelés: szerző – kor – cél; mit állít → kontextus, kiegészítés saját példákkal.
  • Szerkezet: bevezetés – kifejtés – lezárás; tematikus bontás (politika, társadalom, gazdaság, külpolitika).

TIPP Minden bekezdés végén írj egy 1 mondatos mini-következtetést, ami visszacsatol a kérdésre.

2) Az ókor

Fókusz: alapintézmények, fogalmak, időrend és ok–okozat rövid kontextussal.

2.1 Politika

  • Athéni demokrácia (virágkor): népgyűlés, Boulé, sztratégoszok; sorsolás; polgárjog és részvétel.
  • Róma – köztársaságból egyeduralom: consul–szenátus–népgyűlések; patrícius–plebejus ellentét; Caesar felemelkedése; Augustus principatusa.
  • Hun Birodalom: nomád államszervezet, hódítások iránya, kapcsolatok Rómával.

2.2 Ókori civilizációk öröksége

  • Építészet: görög oszloprendek (dór, ión, korinthoszi), római amfiteátrum, diadalív.
  • Szellemi örökség: alfabetikus írás; görög filozófia alapjai; római jog fő elvei.

2.3 Vallások

  • Zsidó monoteizmus: szövetség, törvény, próféták.
  • Politeizmus az ókori Keleten: panteonok és hatalom.
  • Kereszténység: Jézus tanítása, kerygma, Pál missziói; üldözések → tolerancia → államvallás.
Kulcsdátumok: Kr. e. 6. sz. – Szolón Kr. e. 31 – Actium 451 – Catalaunum

3) A középkor

3.1 Az iszlám világ

  • Mohamed tanításai és a Korán: monoteizmus, öt pillér (hit, ima, alamizsna, böjt, zarándoklat), umma közössége.
  • Arab hódítások és feltartóztatás: Közel-Kelet, Észak-Afrika, Ibéria; Poitiers (732) – frank megállítás.

3.2 Gazdaság, társadalom, állam

  • Uradalom: majorság–jobbágytelek; jobbágyterhek (robot, termény-, pénzadó); földesúri és jobbágyi jogok.
  • Hűbéri–rendi keretek: hűbérúr–vazallus kötelék; rendek kialakulása; rendi monarchia korlátai az uralkodói hatalomnak.
  • Városok és céhek: polgárjog, kiváltságok (piac-, vásárjog), kézműipar céhszabályokkal; helyi–távolsági kereskedelem.

3.3 Egyház és kultúra (Európa & Magyarország)

  • Egyházi hierarchia és intézmények: pápa–püspök–pap; szerzetesség (bencések, koldulórendek); Árpád-kori egyházszervezet.
  • Kultúra: lovagi eszmény, skolasztika, egyetemek (pl. Bologna, Oxford; Mo.: Pécs, Óbuda).
  • Művészet: román, gótikus, reneszánsz építészet – európai és magyar példákkal.
  • Egyházszakadás (1054): nyugati (római) vs. keleti (bizánci) kereszténység fő jellemzői.

3.4 Magyar őstörténet és honfoglalás

  • Honfoglalás okai és menete: vándorlás, Etelköz → Kárpát-medence; kalandozások (támadó hadjáratok).

3.5 Keresztény államalapítás és az Árpád-kor

  • Géza és I. (Szent) István: államszervezés, földbirtok- és vármegyerendszer, egyház megszervezése.
  • Az állam megszilárdulása: I. (Szent) László, Könyves Kálmán törvényei; IV. Béla – tatárjárás és újjáépítés.
  • Aranybulla (1222): nemesi jogok; ellenállási záradék.

3.6 A vegyesházi királyok kora

  • I. (Anjou) Károly: királyi hatalom megszilárdítása; visegrádi királytalálkozó.
  • I. (Nagy) Lajos: külpolitika; 1351-es törvények.
  • Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás: törökellenes harcok; Mátyás központosítása, jövedelmek–kiadások, birodalmi ambíciók.
955 – Augsburg 972–997 – Géza 1077–1095 – Szt. László 1172–1196 – III. Béla 1235–1270 – IV. Béla 1308–1342 – I. Károly 1342–1382 – Nagy Lajos 1389 – Rigómező 1479 – Kenyérmező 1485 – Bécs elfoglalása

Kulcspontok: uradalom–vármegye • rendi monarchia • egyház–állam viszony • város–céhrendszer • tatárjárás–újjáépítés • Anjou–Zsigmond–Hunyadiak

4) A kora újkor

4.1 A földrajzi felfedezések és következményeik

  • Portugál–spanyol felfedezések: Afrika megkerülése, Amerika felfedezése → új útvonalak, gyarmatok.
  • Korai kapitalizmus: árforradalom, manufaktúrák, bankok és tőzsde; a jobbágyrendszer átalakulása.
  • Világkereskedelem kialakulása és gyarmatosítás (16–17. sz.).
  • Mo. gazdasága az európai munkamegosztásban (16–17. sz.).

4.2 Reformáció és katolikus megújulás (Európa & Magyarország)

  • Reformáció: protestáns egyházak megszerveződése, terjedése.
  • Ellenreformáció: katolikus megújulás és a barokk kultúra.

4.3 Törökellenes és rendi küzdelmek

  • Mohács (1526) és előzményei; kettős királyválasztás.
  • Három részre szakadás; várháborúk (1541–1568).
  • 17. századi rendi–abszolutista konfliktusok (alapismeretek).

4.4 Erdély

  • Sajátos etnikai és vallási helyzet (felekezeti sokszínűség, három rendi nemzet fogalma középszinten említésszinten).

4.5 Magyarország a Habsburg Birodalomban

  • Török kiűzése; Rákóczi-szabadságharc (okok, célok, fordulópontok) és a szatmári béke.
  • Újranépesülés/újranépesítés.
  • Alapismeretek a birodalmi keretekről.

4.6 A felvilágosodás

  • Brit alkotmányos monarchia és amerikai köztársaság működése.
  • Államelméletek; Emberi és polgári jogok nyilatkozata.
  • Napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus.
  • Mária Terézia és II. József reformjai (alapismeret).
1555 – Augsburgi vallásbéke 1568 – Drinápolyi béke 1606 – Bécsi béke 1697 – Zentai csata 1723 – Pragmatica Sanctio 1793–94 – Jakobinus diktatúra 1805 – Austerlitz 1813 – Lipcse

5) Az újkor

5.1 Politikai eszmék

  • Liberalizmus: szabadságjogok, népképviselet, gazdasági szabadság.
  • Nacionalizmus: nemzeti önrendelkezés, nemzetállam eszméje.
  • Konzervativizmus: hagyomány, fokozatosság, tekintélyelv.

5.2 Az ipari forradalom első hulláma

  • Ágazatok: textilipar, gőzgép, vasút és hajózás, gyáripar.
  • Társadalmi hatások: urbanizáció, munkásság kialakulása, életkörülmények változása.

5.3 A reformkor (Mo.)

  • Fő kérdések: magyar nyelv ügye, jobbágykérdés, polgári alkotmányosság.
  • Széchenyi vs. Kossuth: programok és viták (óvatos reform / gyorsítás, állam–piac szerepe).
  • Rendi országgyűlés és megyerendszer működése – alapvető ismeretek.

5.4 Forradalom és szabadságharc (1848–49)

  • Pesti forradalom és Áprilisi törvények.
  • Szabadságharc főbb eseményei: tavaszi hadjárat, harc a dinasztiával és a nemzetiségekkel.
  • Függetlenségi nyilatkozat; a szabadságharc leverése.

5.5 A második ipari forradalom (világ & Mo.)

  • K+F, vegyipar, gépipar, elektromosság; közlekedési forradalom.
  • Gazdasági kiegyezés és állami gazdaságpolitika a dualizmusban.
  • Pest–Buda/Budapest fejlődése a reformkortól az I. vh.-ig (alapismeret).

5.6 A szocializmus

  • Marxizmus alapgondolatai.
  • Munkásmozgalom irányzatai: szociáldemokrácia, kommunizmus, keresztényszocializmus (alapszint).

5.7 Polgári állam, nagyhatalmi törekvések

  • Polgári nemzetállam: alkotmányosság és jogegyenlőség – példák: Németország, USA, Magyarország.
  • Gyarmatosítás okai és céljai; imperializmus alapvonalai.

5.8 A dualizmus kora (Mo.)

  • Kiegyezés (1867): okok, közös ügyek, államszervezet.
  • Pártrendszer és eszmék: kormánypárt, közjogi ellenzék, agrármozgalmak, világnézeti pártok (áttekintő szinten).
  • Zsidóság és németség szerepe a polgárosodásban (alapismeret).

5.9 Nemzetiségi kérdés Magyarországon

  • Etnikai viszonyok, zsidó emancipáció, cigányok/romák helyzete a dualizmus korában.
  • Nemzetiségi politika és autonómiatörekvések (alapismeret).
1849 ápr. – Isaszeg 1863 – USA rabszolgaság vége 1866 – Königgrätz 1875–1890 – Tisza Kálmán 1878 – Berlini kongresszus 1905 – Koalíciós válság

6) A világháborúk kora

6.1 Az első világháború

  • Jellemzők és felek: összfegyvernemi háború, állóháború; Központi hatalmak vs. Antant.
  • Magyarország részvétele: hadszínterek, társadalmi–gazdasági terhek.
  • Kirobbanás és frontok (áttekintő): balkáni válság, nyugati front; tengeri hadviselés alapjai.

6.2 Politikai változások a háború után (1918–1920)

  • Magyarország: forradalmak, Tanácsköztársaság, ellenforradalom.
  • Oroszország: bolsevik hatalomátvétel (alapfokú áttekintés).

6.3 Párizs környéki békék

  • Trianon: létrejött, tartalom, következmények Magyarországra.
  • Közép-Európa átalakulása (átfogó kép).

6.4 Állam, ideológia és gazdaság (1919–1939)

  • Németország (nemzetiszocializmus); Szovjetunió (kommunizmus); fasizmus jellemzői.
  • Világgazdasági válság és amerikai kezelése (New Deal áttekintő).

6.5 Politika és gazdaság Magyarországon

  • 1920-as évek: politikai és gazdasági konszolidáció.
  • 1930-as évek: válsághatás, kormányzati válaszok és következmények.

6.6 Társadalom és életmód Magyarországon

  • Oktatás- és kultúrpolitika.
  • Társadalom és életmód átalakulása (alapvonalak).

6.7 A második világháború

  • Kitörés, felek, jellemzők: totális háború, hátország szerepe, civil áldozatok, ellenállás.
  • Frontok és fordulópontok (alapszintű áttekintés), a háború lezárása röviden.

6.8 Magyarország a második világháborúban

  • Területi revíziók és a hadba sodródás folyamata.
  • Részvétel 1944 márciusig (alapvonal).

6.9 A holokauszt Európában és Magyarországon

  • A jogfosztás lépései, üldöztetés és megsemmisítés – európai és magyar kontextus.

6.10 Magyarország pusztulása (1944–46)

  • Német megszállás, nyilas diktatúra, hadszíntérré válás; szovjet deportálások.
  • Határon túli magyarság tragédiái (áttekintés).
1914. júl. 28. – háború 1917 – USA belép 1919 – Versailles 1920 – Varsó 1936 – Berlin–Róma 1942 – El-Alamein/Midway 1944 – deportálások kezdete 1945 – Jalta/Potsdam

7) A hidegháború kora

7.1 A hidegháború kora – alapok

  • Szovjet–amerikai szembenállás: két világrend (kapitalista–demokratikus vs. szocialista–egypárti).
  • Két Németország: NSZK és NDK létrejötte; berlini kérdés.
  • Gyarmati világ átrendeződése: India függetlensége; Kína kommunista fordulata; Izrael megalakulása, arab–izraeli háborúk.
  • Konfliktusok hullámai: szembenállás ↔ enyhülés; Korea, Szuez, Kuba, Vietnam, Afganisztán (áttekintés).

7.2 A kétpólusú világ felbomlása

  • Németország újraegyesítése (1990), Szovjetunió felbomlása (1991).
  • Kommunista rendszerek bukása Közép-Európában.
  • Jugoszlávia szétesése, délszláv háború (alapvonalak).

7.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése (Mo.)

  • Rákosi-diktatúra: pártállam, terror, egyházüldözés, koncepciós perek.
  • Államosítás, kollektivizálás, erőltetett iparosítás; propaganda és mindennapok.
  • Szovjetizálás folyamata – korlátozott többpártrendszertől az egypárti diktatúráig.

7.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc

  • Okok és célok; kormánypolitikai fordulatok.
  • Szabadságharc és leverése, megtorlás.
  • Nemzetközi háttér röviden.

7.5 A kádári diktatúra

  • Pártállam, téeszesítés, tervgazdaság, kultúrpolitika.
  • Kádári alku, az elnyomás változó formái.
  • Az ellenzék és a válság jelei (áttekintés).

7.6 Rendszerváltoztatás Magyarországon (1989–1991)

  • Áttérés a piacgazdaságra, szerkezetváltás, privatizáció.
  • Külföldi tőke és külkereskedelem átalakulása.
Truman–Marshall India 1947 NDK–NSZK 1956 – Kuba/Szuez 1968 – Prágai tavasz 1990 – Német egység 1991 – SZU felbomlás

8) A jelenkor

8.1 Nemzetközi együttműködés, globális világ

  • EU főbb szervei és működésük: Európai Tanács, Tanács, Parlament, Bizottság, Bíróság, EKB.
  • Demográfia és népmozgások 1945-től: elöregedés, migrációs irányok (világ & Magyarország).
  • Világgazdaság átalakulása az ezredfordulón: régi–új centrumok, globális termelési láncok.
  • Globalizáció kulturális hatásai (kommersz kultúra, digitális világ, identitáskérdések).
  • Magyarország a Nyugatban: NATO- és EU-csatlakozás, V4/regionális együttműködés.

8.2 Politikai intézmények (Magyarország)

  • Alaptörvény és alapelvek.
  • Hatalmi ágak: törvényhozás (OGY), végrehajtás (Kormány, köztársasági elnök feladatai), igazságszolgáltatás (bíróságok, ügyészség).
  • Önkormányzatok és választási rendszer (alapfogalmak).

8.3 Nemzet és kisebbségek

  • Határon túli magyarok napjainkban: demográfia, asszimiláció, autonómia, oktatás.
  • Magyarországi nemzetiségek és a cigányság: demográfia, kisebbségi jogok, oktatás.
NATO EU – négy szabadság V4 Globalizáció Demográfiai öregedés

9) Vizsgatippek (középszint)

Forráselemzés

  • Szerző–cél–kor meghatározása.
  • Állítások azonosítása, kulcsfogalmak beemelése.
  • Kontextus + saját tudás (1–2 példa, dátum).

Esszé

  • Bevezető tételmondat (téma és időkeret).
  • Tematikus bekezdések, bennük kronológiai rendezés.
  • Mini-következtetések + rövid lezárás.
Pro tipp Válassz 3–5 kulcsdátumot témánként (pl. 1526, 1541, 1867, 1920, 1956), és társíts hozzájuk 1–1 kulcsszót.

Szupergyors idővonal – kulcspontok

1000/1001 – István koronázása 1222 – Aranybulla 1241–42 – Tatárjárás 1517 – Reformáció 1526 – Mohács 1541 – Három rész 1789 – Francia forr. 1848 – Áprilisi törvények 1867 – Kiegyezés 1914–18 – I. vh. 1920 – Trianon 1939–45 – II. vh. 1956 – Forradalom 1989–90 – Rendszerváltás
eMatura – történelem érettségi követelmények összefoglalása közép és emelt szinten

Előző lecke
Vissza a leckéhez
Következő téma